PárizsBaba

Lilypie First Birthday tickers

Naptár

július 2010
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Egy hét "láblógatás"

2010.07.24. 16:08 - ParisEszti

Szüleimnél nyaraltunk egy hetet Sophiával. Roli sajnos dolgozott, így nem tarthatott velünk, viszont anyukám ellátta a heti főtt étellel, így viszonylag nyugodt voltam, hogy éhen legalább már nem fog halni :D

És egy hét láblógatás következett! Nem takarítottam, nem mostam, nem teregettem, nem főztem, nem mosogattam...helyette dédiket látogattunk, Balcsiban fürödtünk, Lilláéknál medencéztünk, unokatesóztunk, sétáltunk és nekem semmi de semmi mással nem kellett foglalkoznom, csak a kislányommal!!! Persze Roli hiányzott (nagyon is!), de azért rámfért már egy kis pihenés...

Sophia most először érdeklődést mutatott a kutyák, illetve a cica iránt, így összeismertettem őket. Ezzel együtt megismerkdtünk a kézmosással is, lévén, hogy a macska farka nagyon érdekes dolog, jó elkapni és jól a baba tenyerében marad egy nagy csomó szőr :D

Rengeteget játszhatott együtt a három unokatesó, mellettük Panna Baba csendes szemlélőként láthatóan csak úgy szívta magába a rosszaságot :) Sophia és Lili remekül megtalálták a közös hangot, Lili igazi okos unokanővérként viselte Tofim "szeszélyeit" (elveszi a játékot, majd visszaadja -ez neki kiváló szórakozás perceken keresztül-, mindig az kell neki, ami a másiknál van, nem éppen finoman simiz stb.), türelmesen adta kezébe az épp kívánt játékot, majd vette vissza tőle, sőt még a bújci cicáját is többször átengedte, főleg ha Tofka nyűgös volt.

Megismerketünk a szeparációs szorongás fogalmával, ami valószínűleg eddig is jelen volt, csak mivel a napminden pillanatában vele Sophiával voltam, nem "jött elő". Most viszont, hogy nem a megszokott környezetében voltunk, nem veszíthetett szem elől, különben olyan szívet tépő és lelkiismeretfurdalást okozó sírásban tört ki, hogy még a WC-ről is felugrottam inkább, csak hogy abbahagyja. Még tesóméknál, a lányok és a rengeteg érdekes játék birodalmában is zokogásban tört ki, amikor tiszta pelenkáért ugrottam át anyuékhoz 1 percre...szóval ANYA KELL ÉS NINCS APELLÁTA! 

Volt szerencsénk találkozni régi barátnőmékkel is, akik időközben 4 tagú családdá bővültek a kis Miron Babával és kaptam egy csúcsszuper frizurát, amiért hálás köszönet -- újra a régi önmagam vagyok! ;)

Sajnos a hazautazásunk előtti napon megjártuk az Orvosi Ügyeletet is, mert egyszerre 4 fogacska bújt ki és ezt bizony már nem bírta a picinyke szervezet láz nélkül...szerencsére Nurofennel és Viburcollal kordában tudtam tartani a lázat és a fájdalmat is!

És amivel még gazdagodtunk: AZ ELSŐ szókezdemények!!!!!!!!!!! "ba" (kutya), "szi" (cica), "kö" (köszi), "painta" (palinta) :)

És bár nagyon jól éreztem magam, azért hazajönni is jó volt! Tofkám számba vette a játékait, boldogan vette birtokba az ágyát és amikor Roli este hazajött, a kisasszony hosszú ideig csak nézte nézte közelről az ercát mosolyogva, mintha magába akarná szippantani a látványát, még a könnyem is kicsordult!

 



süti beállítások módosítása