9 hónaposan átestünk a legelső betegségen. Ráadásul duplán is jogosan írom többesszámban, nemcsak mert mindannyian szenvetünk, hanem mert mindannyian betegek voltunk :( 
Szépen sorban 2 nap különbséggel mindenkin végigment a vírus. Tofi kezdte, meglehetősen ijesztő módon. Este altatás közben minden előjl nélkül éktelen sírásba kezdett, vígasztalhatalan volt, aztán egyszer csak elkezett fuldokolni! Nekem 2 másodperc alat, míg végigrohanam vele a folyosón a fürdőig minden végigfutott az agyamon; mentőhívás, mesterséges lélegeztetés...de hogy hideg vízzel lemostam az arcát megnyugodott valamennyire és újra kapott levegőt, szopi közben pedig teljesen ellazult és elaludt. Éjjel nem számoltam hányszor kelt köhögve, nyöszörögve. Reggelre csúnyán, hurutosan köhögött -- irány az orvos, ahova a fogacskák miatt egyébként is "hivatalosak voltunk". Doki nénink sem látta rózsásnak a helyzetet, egyből antibiotikumot írt fel (Amoxicillint) és Rhinatiol köptetőt. Naivan azt hittem, megússzuk Stodallal, vagy valami enyhe gyógyszerrel, de némi tanácskozás után a váróban, Rolival úgy döntöttünk, kiváltjuk az antibiotikumot, gyógyuljon meg hamar a tündérlány! Hát a "hamar" nem jött össze (doki néni elmagyarázta, hogy a babák rossz hatásfokkal köhögnek, így sokáig tart a gyógyulás), viszont mára azt mondhatom, majdnem teljesen kilábalt a betegségből. Volt minden; vizes orrváladáé, sárga orrváladék, köhögés öklendezésig, orrszívás óránként...nem részletezem -- mindez azzal nehezítve, hogy én is megbetegedtem (torokfájás, nátha, fejfájás, szédülés) és Roli is...volt, hogy együtt sírtam a kis drágámmal.
Közben pedig áttört a hetedik fogacskája is!
A következő kontrollon doki néni szerint Tofi már jól volt (én aggódva soroltam; még köhög, orra folyik, nem eszik renesen) és mosolyogva közölte velem "anyuka, megvolt az első betegség" -- gondolom szegény lazítani próbált cseppet rajtam, el is képzeltem milyen fejet vághatok (napok óta!) és próbáltam én is mosolyogni, de tényleg nincs rosszabb annál, ha beteg a baba! Nem beszélve arról, hogy a betegség visszalépést jelent néhány dologban. Pl. az én jól evő, jó étvágyú gyermekem lefogyott több, mint 200 grammot és alig lehet beleerőltetni a bébiételt!!! Valamint újra együtt alszunk hármasban egész éjszaka, ugyanis a 10-15 felsírást és csak szopival való megnyugvást/éjszaka másképp nem lehetett bírni...
Na de lényeg hogy túl vagyunk rajta és sohasohasoha többet ne legyünk betegek (vagy legalább ne egyszerre!)!!!
